Az asztmában, légúti allergiákban szenvedők száma egyre növekszik napjainkban. Számukra a hivatalos orvostudomány kizárólag gyógyszeres terápiákat javasol, amelyek nem gyógyítják meg a betegséget, csupán elviselhetőbbé igyekeznek tenni a tüneteket. Egy gyógyszeripari kiadványban olvastam a következőt: “Néhány beteg úgy érzékeli, hogy a kiegészítő vagy alternatív terápia javítja a tüneteit. Ennek azonban szinte semmilyen tudományos bizonyítéka sincs.”
Pedig létezik olyan módszer, ami fényesen rácáfol a fenti állításra: Buteyko-légzéstechnikának hívják.
Interjú Dr. Kovács László tüdőgyógyász, homeopata orvossal, az egyik hazai Buteyko-terapeutával
![drkovacs]()
Dr. Kovács László Buteyko-terapeuta
-Mennyire jelentős probléma manapság az asztma a magyar népesség körében, illetve világszerte? A gyerekek mekkora hányada érintett?
-Egyértelműen civilizációs betegségről van szó, hiszen 100-150 évvel ezelőtt alig volt asztmás beteg, és ők is általában magas kort értek meg. Még 30 évvel ezelőtt is csak a lakosság néhány tized százaléka szenvedett tőle, míg napjainkban mintegy 230 000 beteget tartanak nyilván Magyarországon, de a tényleges szám becslések szerint ennek másfélszerese is lehet, ráadásul rohamosan nő (mintegy évi 20 ezerrel). A 18 év alattiak 5-8%-a lehet asztmás, de valójában ez is inkább becslés. A tendenciák, a növekedés az egész világon hasonlóak. Az okok közül a legfontosabbak a jóléti társadalmakban a stressz, a mozgáshiány, a környezeti ártalmak, a helytelen táplálkozás és elhízás, amelyek közös jellemzője, hogy túllégzéshez, hiperventilációhoz vezetnek, ami túlzott széndioxidvesztést okoz. Márpedig a széndioxid bizonyos mennyiségben éppúgy létfontosságú a szervezet számára, mint az oxigén, ezért a további veszteség megakadályozására szűkíti, súlyos esetben akár görcsösen összehúzza a hörgőket. Így jön létre az asztma, amely ezek szerint – bármilyen furcsa is – a szervezet természetes védekező reakciója a krónikus, rejtett túllégzés ellen. Ez az, amit az ukrán származású, de Oroszországban élő orvosprofesszor, Konsztantin Pavlovics Buteyko zseniálisan felismert.
-Mi a probléma a jelenleg alkalmazott gyógyszeres terápiákkal, asztmagyógyszerekkel (hörgőtágítók, szteroid gyulladáscsökkentők)?
-A gyógyszeres terápiák közül a probléma elsősorban a hörgőtágítókkal (különösen a hosszú hatásúakkal) van, mivel kikapcsolják a szervezet előbb említett, természetes védekező reakcióját, és ezzel szinte kényszerítik a túllégzésre. Legfeljebb átmeneti, rövid távú megkönnyebbülést hoznak, miközben egyre nagyobb dózisra van szükség belőlük, és ennek ellenére a beteg állapota – épp a túllégzést fenntartó hatásuk miatt – közép- és hosszútávon folyamatosan romlik. Az inhalációs szteroidokra, sőt, súlyos esetben akár egy rövid (kb egy hetes) tablettás szteroid kúrára viszont – a hörgőkben zajló gyulladás hatékony csökkentése miatt – kezdetben többnyire szükség van. Mégpedig azért, hogy egyáltalán képes legyen a beteg elkezdeni és rendszeresen végezni a légzőgyakorlatokat. Tudom, hogy mindez ellentmond a köztudatban élő hiedelmeknek, és sajnos sokszor a nálunk kialakult orvosi gyakorlatnak is, amely a szteroidokat „szörnyű mellékhatásaik” miatt mindenáron elkerülendőnek tartja, a hörgőtágítók káros hatását pedig bagatellizálja. Pedig rövid távon ezek a szteroid-mellékhatások minimálisak, sőt, a csak ilyen hatóanyagot tartalmazó inhalációs készítmények egy befújással a tablettás dózisnak úgyszólván a töredékét juttatják a hörgőkbe, így néhány hét vagy akár hónap használat – szemben a hörgőtágítókkal – gyakorlatilag kockázatmentes. Ugyanakkor a fentebb említett kiváló helyi gyulladáscsökkentő hatás e kis dózis ellenére nagyon jól érvényesül, és szükséges is ebben az átmeneti időszakban. Aztán egy jobb állapot elérése után természetesen a gyógyszerek fokozatosan csökkenthetők és végül – kitartó gyakorlás eredményeként – idővel mindegyik elhagyható, azaz elérhető a gyógyulás.
-Bár a módszer a 80-as években, a Szovjetunióban már hivatalos asztmagyógymódnak számított, itthon, feltételezem, sosem oktatták az orvosi egyetemeken. Mikor, hogyan találkozott a Buteyko-féle légzéstechnikával, és miért döntött úgy, hogy oktatni szeretné?
-Nálunk valóban nem része az orvosképzésnek – még a tüdőgyógyász szakorvosok képzésének sem – a Buteyko módszer, de az akkori Szovjetunióban is csak több évtizedes küzdelem árán sikerült hivatalosan elfogadtatni, és azóta is inkább megtűrtnek számít. Ennek több oka van, az egyik legvalószínűbb az, hogy az orvostudomány nehezen fogad be új megközelítéseket és gyógymódokat (lásd Semmelweis Ignác vesszőfutását) a különböző betegségek, így az asztma esetében is, különösen ha az a gyógymód nem gyógyszereken alapul. Hogy ez miért van így, és milyen érdekek húzódnak meg mögötte, arról gondolom, van elképzelésük az embereknek, ezért én itt nem bonyolódnék bele. Azt azért tegyük hozzá, hogy a betegek többsége is jobban szereti, és inkább partner az olyan kevésbé „macerás”, tőle erőfeszítést nem kívánó, kényelmes és gyors megoldásokban, mint egy tabletta bekapása vagy egy szippantás a légzéskönnyítőből. Sokan gondolják úgy, hogy ha átmeneti is a megkönnyebbülés, de legalább biztos, és nem kell kitartó, néha talán szenvedéssel is járó erőfeszítéseket tenniük érte. Esetleg félnek, hogy nem is lennének rá képesek. Abban kell segítenünk az embereket, hogy túllépjenek ezeken a félelmeken, az „instant”, kényelmesebb megoldáshoz való ragaszkodáson, és elhiggyék, hogy a gyógyulás igenis lehetséges kitartó munkával, a Buteyko légzéstechnika segítségével.
Hát ezért köteleztem el magam én is orvosként, tüdőgyógyászként, terapeutaként a módszer mellett, miután saját, személyes tapasztalataim és a betegeken észlelt, sokszor drámai javulások, gyógyulások meggyőztek a kivételes hatékonyságáról. Igaz, én nem voltam asztmás, „csak” egy parlagfű allergiából adódó szénanáthám volt, de miután két és fél éve gyakorolom a Buteyko légzést (másfél éve pedig terapeutaként tanítom is), az utolsó két szezonban a szokásos tüsszögés-nátha-orrdugulás-könnyezés tünetegyüttesből semmit sem észleltem. Sőt, „mellékhatásként” jobb, pihentetőbb lett az alvásom, javult a stressztűrő képességem és a fizikai terhelhetőségem.
Homeopata orvosként nyitott vagyok az alternatív gyógymódokra, de korábban, amíg egy kedves rokonom fel nem hívta rá a figyelmemet, nem is hallottam erről a módszerről. Jelenleg a vezető terapeutával, Varga-Szilágyi Gyulával ketten tanítjuk Magyarországon a Buteyko légzést, ő immár nyolc éve, én pedig tőle tanultam. Ő egyébként valóban súlyos asztmás volt, és semmi sem segített rajta. Egyre romlott az állapota, amikor rátalált erre a légzéstechnikára, majd megtanulta és meggyógyította vele magát. Ezért is gondolom, hogy nála jobban, hitelesebben senki sem tudta volna bevezetni és meghonosítani nálunk.
-Hogyan működik, miként hat ez a lézgéstechnika? Miért egészségesebb a felületes légzés?
-Az elmondottakból következtethetünk a működés módjára, hiszen ha a bajok a túllégzésből erednek, akkor nyilvánvalóan csökkenteni, normalizálni kell a légzést. A túllégzés következménye a már előbb említett túlzott széndioxidvesztés, ami a hörgők, erek, belek, húgyutak stb. simaizmainak görcsös összehúzódásához, légzés- és keringési zavarokhoz, a szervek, szövetek romló vér- és oxigénellátásához vezet. Emiatt kezdetben működési zavarok lépnek fel, majd krónikus betegségek alakulnak ki. A légzés csökkentésével, a széndioxid szintjének normalizálásával azonban a felsorolt kórfolyamatok visszafordíthatók, és a gyógyulás elérhető.
![pozi]()
A légzés csökkentése azonban korántsem egyenlő a felületes légzéssel, épp ellenkezőleg. Arra biztatjuk a betegeket, hogy a nagy levegővételekkel járó, mégis felületes mellkasi légzésről térjenek át a mélyebb, de épp emiatt kevesebb levegőt mozgató, a légzést lelassító hasi, vagyis rekeszizom légzésre. A helyes légzés képlete tehát: hasi légzés=légzés mélyítése=csökkentett légzés, azaz kisebb és ritkább levegővételek. Egyik legfőbb törekvésünk éppen az, hogy megértessük az emberekkel, miszerint a mély légzés nem egyenlő a nagy levegővétellel, hiszen kevés levegőt is lehet ellazult rekeszizommal mélyre lélegezni.
Egy másik fontos Buteyko-szabály – ami egyébként evidencia kellene, hogy legyen – hogy mindig csakis orron át történjen a ki- és a belégzés is, finoman, nyugodtan, hangtalanul, mert ez már önmagában csökkenti, visszafogja a légzést.
-Milyen súlyosságú esetekben tud javulást, gyógyulást hozni? Milyen eredmények érhetők el a segítségével?
-A legsúlyosabb, mondhatni végső stádiumban lévő, még csekély mozgásra sem képes betegeken kívül szinte mindenki képes végezni valamilyen Buteyko gyakorlatot. Közülük a legenyhébbek olyan finoman csökkentik a légzést, hogy egyáltalán nem okoznak légszomjat, így még egy súlyos asztmás vagy COPD-s beteg is tudja gyakorolni, és szép lassan javulni kezd az állapota. Egyre ritkábban köhög vagy fullad, de olyankor sem pánikol, mert gyakorlással meg tudja szüntetni a tüneteit, mielőtt súlyossá válnának. A gyógyulás illetve a javulás mértéke a befektetett munkától, kitartástól függ. Mi nem tudunk senkit meggyógyítani, de meg tudunk tanítani egy módszert, amivel bárki meggyógyíthatja magát, ha végzi a gyakorlatokat és megfogadja a tanácsainkat, javaslatainkat.
-Milyen gyakorlatokra számíthatnak a háromszor egynapos tanfolyamra jelentkezők?
-Az előbb említettem az enyhe légzéscsökkentő gyakorlatokat, amelyek kíméletesen, légszomj nélkül csökkentik a légzést, és talán kicsit lassúbb, de egyenletes fejlődést, javulást eredményeznek. A közepesen erős gyakorlatok végzése közben már érezni kell egy enyhe, de határozott levegőhiányt. A legerősebb, hosszabb légzésvisszatartással és intenzívebb mozgással járó gyakorlatokkal pedig például egy nem túl súlyos asztmás, allergiás gyerek vagy fiatal gyors eredményt, javulást tud elérni. Tanfolyamainkon felnőtteket, valamint iskolás korú gyermekeket fogadunk (szülővel együtt), de a kisebbek szüleinek is érdemes elvégezni, mert tapasztalatunk szerint már öt, vagy akár négy éves kortól képesek a gyerekek néhány játékos légzőgyakorlatot szülői segítséggel megtanulni. Egyébként egy egészséges ember vagy sportoló is jelentősen javíthatja a fizikai teljesítményét, koncentrációját, stressztűrő képességét vagy akár az alvását Buteyko gyakorlatokkal.
-Hányan végezték el eddig a tanfolyamot, és milyen eredményekkel? Léteznek-e gyógyult allergiások, asztmások?
-Csaknem kétezren végezték el eddig a tanfolyamot, és a tőlük kapott visszajelzések szerint átlagosan 70-80% tünetcsökkenést tapasztaltak a tanfolyam végére, azaz három hét alatt, ráadásul mindezt a korábbinál kevesebb gyógyszerrel. A későbbiekben pedig sokan teljesen megszabadultak az asztmájuktól, allergiájuktól (köztük mi ketten, terapeuták is), mások a magas vérnyomásuktól, fejfájásuktól, alvászavaraiktól, pánikbetegségüktől, miközben minimálisra csökkentették vagy elhagyták gyógyszereiket.
-A felsorolt tüneteken, betegségeken kívül más esetekben is segít a Buteyko légzéstechnika? Hogyan függ össze például a légzés milyensége az olyan tünetekkel, mint a légzéskimaradás, horkolás, ekcéma, magas vérnyomás stb?
-Szinte minden krónikus betegség kialakulásában szerepe van a helytelen légzésnek, hiszen a romló oxigénellátás a szervezetben bárhol okozhat működési zavarokat. Az említett légzészavarok, mint az éjszakai légzéskimaradás vagy horkolás egyrészt következményei a túllégzésnek, másrészt szerepük van a fenntartásában, és a helyes légzés, valamint néhány éjszakai óvintézkedés betartásával ezek megszűnnek. A túllégzés okozta széndioxidvesztés a hisztamin szintjének emelkedéséhez, így légúti és bőrallergiákhoz (ekcéma), a hörgők görcséhez (asztma), érszűkülethez, ennek következtében magas vérnyomáshoz, koszorúér elégtelenséghez, általában keringésromláshoz, oxigénhiányhoz vezet. A mellékvese a kezdeti túlműködés után a kimerülés és alulműködés jeleit mutatja, csökken a kortizol termelés, gyengül az immunrendszer is, emiatt gyulladások, fertőzések lépnek fel a szervezetben. Az emésztőrendszer működése szintén romlik, emésztési, felszívódási zavarok jelentkeznek, amit a szervezet éhezésként él meg, így a következmény vagy kényszeres evés és elhízás, vagy kóros soványság lehet. Az oxigénhiányos idegrendszer túlingereltté, stresszre, pánikra hajlamossá válik. Láthatjuk tehát, hogy nagyon szerteágazó és összetett a tünetek és betegségek sora, amit a hibás légzés indít el, ugyanakkor – mint már említettem – a légzés normalizálásával megelőzhetők vagy visszafordíthatók a kórfolyamatok.
-Napjainkban jelentős bizalomvesztés tapasztalható a betegek körében a gyógyszeres terápiákkal szemben. Az asztmát és az allergiát jelenleg hivatalosan “nem gyógyíthatónak” tartják, és fenntartó gyógyszerekkel kezelik. Hogyan látja, mennyire nyitott az orvosi szakma az alternatív megoldásokra? Változik-e a tüdőgyógyászat a terápia terén? Milyen a Buteyko-módszer fogadtatása a kollégák körében?
-Ez nehéz kérdés, mert nem könnyű magyarázatot találni arra, hogy a több, mint hatvan éve egy orvosprofesszor által felfedezett, nemcsak tapasztalati, de tudományos tényekkel is alátámasztott zseniális módszer miért nem vált terápiás gyakorlattá a „hivatalos” orvoslásban világszerte? Különösen azért, mert – habár kétségtelenül a betegek jelentős része még mindig a könnyebb és gyorsabb javulást ígérő, gyógyszeres tünetenyhítő kezelésekhez ragaszkodik – egyre többen vannak, akik alternatív gyógymódokat keresve hajlandók felelősséget vállalni saját egészségükért, gyógyulásukért. Mint mondtam, az orvostudomány sokszor túlzottan nehézkes és óvatos, ami még érthető lenne, de az már nehezen, ha például a legfelsőbb tüdőgyógyász szakmai grémium egyik tagja egy személyes találkozás, beszélgetés kapcsán egyáltalán nem hajlandó foglalkozni, még tájékozódni sem a témával kapcsolatban.
Persze akad néhány érdeklődő, nyitott, vagy éppen betegséggel küzdő orvos, aki eljön, és meggyőződik a módszer működőképességéről (még tüdőgyógyász is előfordul közöttük), akik aztán küldenek utána betegeket. Mindez bizakodásra adhat okot, hogy – ha lassan is, mert nem akarunk ajtóstól rontani a házba, hisz nem ellenségeket, hanem támogatókat szeretnénk gyűjteni – egyre ismertebbé és elfogadottabbá válik a Buteyko légzés mind a betegek, mind a gyógyítók körében.
A Buteyko-módszerről itt találsz tévériportokat: http://www.buteyko.hu/index.php?p=tvriportok
Buteyko-légzéstechnika tanfolyam Székesfehérváron (3×1 nap)
Időpontok: május 31., június 7. és június 21. A tanfolyam díja: 85.000 Ft. Jelentkezni lehet az info[kukac]benso-iranytu.hu emailcímen!
További általános információk a tanfolyamokról: http://www.buteyko.hu/index.php?p=tanfolyaminfo
A Kahi Healing egy egységes, négydimenziós gyógyítási koncepció, amelyet Tom Rietdorf dolgozott ki a legújabb tudományos és szellemi ismeretekre alapozva.
